Egészségvédelem

1145 Budapest, Erzsébet királyné útja 10/f. - GOOGLE térkép

 NYITVA TARTÁS / Tel: 06 1 251 8487 / E-mail

.
.
Gyógyszerrendelés
Gyógyszerrendelés

...foglalja le a felírt receptek alapján gtyógyszereit ITT!

A mi patikánk...
A mi patikánk...

...az Ön partnere a gyógyulásban!

Segítünk...
Segítünk...

...hogy tünetei gyorsan enyhüljenek!

Gyógynövények teák
Gyógynövények teák

Herbária, Naturland, Dr. Chen és más teák - minden tünetre!

Previous Next
A A A

Dr. Fáczán Márta immunológus, allergológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosA főbb allergiás reakciókról (különösképpen a szemet érintőekről) és az ezeket kiváltó tényezőkről Dr. Fáczán Márta immunológus, allergológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvost kérdeztük.

A nyári hónapok meleg, olykor forró levegője és az ezt felváltó csapadékos, gyakran zivataros időjárás kedvez az emberi szervezetben az allergiás reakciók felerősödésének.

 - Tisztelt Doktornő, kérjük, mondjon néhány mondatban szakterületéről? Melyik áll Önhöz közelebb, illetve melyik specifikus terület az, amely kitölti a rendelési idejének nagy részét? A betegek milyen közellátó intézményben kereshetik fel Önt panaszaikkal?
- A gyermek tüdőgyógyászat és az allergológia területéhez kapcsolódó betegségek gyógyítása tölti ki a tevékenységem nagy részét, ezekből is főleg az előbbi mely közelebb áll hozzám. Az immunológia jelentős kórházi – laboratóriumi hátteret követel meg, melyre a szakrendelések mellett már nincs lehetőségem. Jelenleg a XIX. kerületi Kispesti Egészségügyi Intézetben dolgozom allergológus – gyermek tüdőgyógyászként.

- Most az allergiát helyezzük középpontba, azon területekre koncentrálva, amelyek főként nyári hónapokban jelentkeznek. Melyek azok a betegpanaszok, amelyekkel leggyakrabban felkeresik Önt?
- Rendelésemen főként allergiás nátha, kötőhártya-gyulladás, asztmás panaszokkal jelentkeznek a betegek. Szezonálisan visszatérő, típusos  tünetek  könnyen segítenek a diagnózis felállításában. Ilyenek a híg vizes orrfolyás, tüsszögési rohamok, orrviszketés, orrdugulás. Szemtünetek az alábbi formában jelentkeznek: kötőhártya vérbőség, könnyezés szemviszketés.
A pollen-szezonban jelentkező nehézlégzés, köhögési rohamok esetén az asztma irányában történő vizsgálatok  szükségesek. Gyakori tünet még a garatviszketés is. (A tavaszi időszak végétől nyár közepéig a természetben és a levegőben jelentős koncentrációban vannak jelen a perjefélék, egyes gabonafélék, főként lágyszárú növények, gyomok virágporai. A nyár közepétől jelennek meg az ürömfélék, a parlagfű és a csalán pollenjei.)

- Mi a tapasztalata, nagyobb arányban vannak azok, akiknél öröklött hajlamként jelentkezik az allergia?
- Az allergia esetében a genetikai hajlam és a környezeti hatások együttesen felelősek a kialakult túlérzékenységért.
Sajnos nagyon sok olyan családban is megjelennek allergiás tünetek, ahol korábban genetikailag nem volt igazolható hajlam. A civilizált életmód, a környezetszennyezés, a légszennyezettség felelős az allergiás morbiditás emelkedésért. Amennyiben a családban mindkét szülő allergiában szenved, akkor igen magas, közel 70%-os esély van arra, hogy a közös utódok is öröklik az erre való hajlamot (egy szülő esetében ez az arány 50%-ra csökken).  
Évről évre több beteg jelentkezik, akiknél a családban nincsenek allergiás személyek, az ő esetükben a betegség a civilizált élet negatív hatásai következtében alakul ki. Ilyen például a légzőszervet károsító szennyezett levegő, illetve a nyálkahártya irritáció.

- A diagnózis felállítását követően, milyen orvosi eljárásokkal szűrhető ki a betegeknél, hogy milyen növényre, élelmiszerre, állatra, kémiai vegyszerre allergiás a páciens? Eltérő teszteket végeznek a természetben előforduló elemek vizsgálatára, mint amikor az állatokra, kemikáliákra való allergiás hajlamot keresik?
- Allergia vizsgálatok során intracutan bőrteszteket végzünk, ennek során a vizsgálati anyag közvetlenül a bőr legfelső rétegébe kerül beadásra. A panaszoktól függően szénanátha, szemtüneteknél inhalatív (belélegzéses) allergéneket, táplálékallergia  gyanú esetében úgynevezett nutritív panelt használunk, ekkor a gyanús élelmiszerre koncentráltak a tesztanyagok.
A teszt során úgynevezett tisztított allergéneket viszünk fel az alkar bőrére, melyek a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezettel, a szervezetben jelen levő IgE ellenanyagokkal. Viszonylag gyorsan, nagyjából 15 perc elteltével már meg is születik az eredmény. Ezt követően a duzzanat és az azt körbeölelő udvar mérete és kiterjedése alapján határozható meg az allergiás reakció mértéke.

A beteg anamnézisét (kórelőzményét) meghallgatva specifikálható tovább, hogy milyen egyéb vizsgálat elvégzése lehet szükséges, így például az anamnézis alapján több állatszőr allergénnel is kiegészíthetjük a vizsgálati sort.
Táplálék allergiák eseten fontos a szülői megfigyelés. Gyanú eseten az adott étel megvonása, majd táplálékterhelési próbák vezetnek csak eredményre. Szezonálisan fogyasztott élelmiszereknél nagyon fontos ismernünk az ételek és pollenek között levő keresztallergiát (parlagfű érzékeny betegek bizonyos százalékánál görögdinnye fogyasztás közben vagy azt követően garatviszketés, szájödéma tünetei jelenhetnek meg). A Prick teszt vizsgálat nem minden esetben jelez pozitivitást az étel allergéneknél. Mérhető vele például a mogyoróra való túlérzékenység is, de a teszt adhat negatív eredményt is, ami nem zárja ki, hogy a beteg nem allergiás rá. Ennél sokkal alkalmasabb az ételallergia megállapítására a vérvétel alapú RAST vizsgálat.
Szóba kerültek a kémiai – vegyi anyagok, fémek, illatanyagok - melyekkel szintén érintkezhetünk. Ezek szűrésére az úgynevezett epicutan tesztet alkalmazzuk, melynél különböző anyagokat tapaszok formájában rögzítünk a páciens hátára és 48-72 óra elteltét követően vesszük le a diagnózis felállításához.

- Kezelés és megelőzés? Létezik természetes módja is a természetből érkező reakciók megelőzésének és kezelésének, vagy csak a gyógyszeres terápia szolgáltat megoldást?
- A prevenció rendkívül fontos, főként abban az esetben, ha érkező gyermek esetén tudjuk, hogy valamelyik szülő, vagy esetleg mindkettő allergiás. Csecsemőkorban gyakran jelentkezik az atópiás – vele született - hajlam ételallergia formájában, ilyenkor még tipikus szénanátha nincsen. Ez inkább a későbbi életkorban jelenik meg. Az óvodás korban a közösségi fertőzések ugrásszerűen megemelik a gyermekkori asztmás betegek számát.
Az allergia kezelésénél – szénanátha, és atópiás szemgyulladások eseten – tüneti terápiát végzünk. Amennyiben az allergén teljes eliminációját – eltávolítását – el tudjuk érni (pl. állati szőröknél), akkor végleges tünetmentesség érhető el.
Az egyéb gyógymódok között választható a szénanátha/pollenallergia kezelésében a hiposzenzibilizáció alkalmazása, az allergén-specifikus immunterápia. Ezen módszerek során allergéneket juttatunk a szervezetbe, kiváltva egy védekező immunválaszt, mely védettséget alakít ki. Léteznek természetes gyógymódok is, de jómagam nem ismerem ezen területet, inkább kiegészítő terápiaként alkalmazható.
 
- A szemet érintő allergiás bántalmak közül melyeket tudná kiemelni, amelyek szezonálisak? Okozhatnak ezek időleges vagy esetleg maradandó károsodást?
- A szem, mint külső nyálkahártya nagy felületen érintkezik a pollenekkel. Ilyenkor ég, viszket és könnyezik. Súlyosabb esetben fel is ödémásodhat. Az allergológus általában az enyhe- középsúlyos szemtüneteket kezeli, ennél súlyosabb esetekben, például szaruhártya sérülés/gyulladás esetén mindenképpen szemészeti ellátást igényel a probléma.
A gyulladások kezelésére leggyakrabban antihisztamin vagy nátrium-kromoglikát tartalmú, súlyosabb esetben szteroid tartalmú cseppeket alkalmazunk. Antibiotikum tartalmú szemcseppre csak abban az esetben van szükség, ha a beteg nem tiszta kézzel dörzsöli az egyébként is gyulladt szemét, előidézve egy esetleges bakteriális fertőzés kialakulását.

- Tisztelt Doktornő! Köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt.